Korszerű technológiák kora az építészetben
Kerekasztal-beszélgetés az építészeti minőségről a Construmán
Többek között a kreativitás, a művészi érzék, a logika volt a fokmérője a minőségi munkát végző építészeknek. Azonban ez ma már nem elég. A technológia kínálta lehetőségek alkalmazása lassan már nem csak opció, hanem követelmény az élet minden területén, így az építészetben is. Április 7-én, a Construma építőipari szakkiállításon az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. standján rendezett, építészeti minőségről tartott kerekasztal-beszélgetésen részt vett dr. Sik András, a Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője is.
Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) kiállítói standján kialakított előadói térben a Construma nemzetközi építőipari szakkiállítás öt napja alatt közel harminc szakmai előadásra és három szakmai kerekasztal-beszélgetésre került sor, körüljárva az építészet joggal, minőséggel és biztonsággal kapcsolatos vonatkozásait.
Bodnár Tibor, a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának munkatársa a Nemzeti Építészetpolitika, valamint az építészeti minőség témakörében tartott előadását ötfős kerekasztal-beszélgetés követte. „Az építész minőség ma már nem csak a művészi érzéken, műszaki felkészültségen múlik, hanem a korszerű technológiák használatán is”, hangsúlyozta a beszélgetés résztvevőjeként dr. Sik András, a Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője.
De mi vajon a kapcsolat a térbeli szolgáltatások és a minőségi építészet között? Az építészeti adatkezelés és adatgyűjtés korszerű technológiákat követel, amiben a Lechner Tudásközpont kulcsszerepet kíván betölteni. A BIM (épületinformáció-modellezés), a drón-alapú adatgyűjtés, valamint a szabványos adatformátumok kialakítása és hazai bevezetése mind olyan kérdéskör, amely megköveteli a szakmai együttműködést az építészek és az informatikusok között. A szemléletformálásnak kiemelt jelentősége van, ezért azt az egyetemek, a hatóság és a mérnökszakma bevonásával kell megvalósítani, felkészülve ezzel a jövő innovatív eszközeinek használatára.
Az önmagában is izgalmas szakmai beszélgetést közönségkérdések fűszerezték, így került terítékre a Nemzeti Mintaterv Katalógus kérdése is. András kiemelte, hogy a típusházak terveit tartalmazó katalógus megvalósulása esetén az abban fellelhető tervek használata nem lesz kötelező, hanem olyan lehetőséget ajánl az építtetőknek, amire támaszkodva gyorsabb lesz az engedélyezés, előre tudható a településképi illeszkedés, valamint megbecsülhető lesz a szükséges anyagmennyiség és ezáltal az építési költség.
Az előadás és a közönség aktív részvételével zajló párbeszéd sikerének mércéje, hogy a főként építtetőkből, kivitelezőkből és egyetemi oktatókból álló, 15-25 fős nézőközönség létszáma a tervezettnél hosszabbra nyúlt program ellenére nemhogy csökkent, hanem gyarapodott a beszélgetés során.
